Iskolánk 13 tanulója 2 kísérőtanár vezetésével 2017. szeptember 17 - 22-ig egy hetet töltött Paderbornban a Friedrich - Spee Gesamtschule meghívására.

A programban szerepelt tanítási órák látogatása, városnézés, kirándulás Bielefeldbe, Bad Lippspringebe, a Heinz Nixdorf Museumsforum megtekintése és minigolfozás.

 

Útibeszámoló egy hetedikes kislány tollából 

Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül a 7. évfolyamon a német cserediák program. Ebben az évben én is részese lehettem ennek az utazásnak.

Tavaly év végén minden magyar cserediák írt magáról egy bemutatkozó levelet. Ezek alapján választották ki a német gyerekek, hogy kit szeretnének fogadni. Augusztusban mi is kaptunk róluk egy leírást. Én egy Michelle nevű lányhoz kerültem.

Az utazásra szeptember 17-én, vasárnap került sor. Külön izgalmat jelentett, hogy Budapestről repülővel utaztunk Dortmundig. Innen vonat vitt minket Paderbornba. A vasútállomáson már vártak ránk a német diákok. Eleinte kicsit zavarban voltam az idegen közegben, de hamar belejöttem a kommunikációba, mivel mindenki nagyon közvetlen volt.

Michelle egy külvárosi házban él szüleivel és kutyájával, Abyvel. Érkezésem napján reggelivel vártak és saját szobát is kaptam. Miután megismerkedtem velük, elvittek egy vásárba, ami leginkább a Mihály napi vásárhoz hasonlítható. Fárasztó nap volt, hiszen hajnal óta úton voltam, de megérte.

Hétfő délelőtt iskolába mentünk. Az első 5 tanítási órában a cserediákommal voltam. Legjobban a technika óra tetszett. Itt egy elemmel működő játékot készítettek. Délután megismerkedtünk Paderborn lenyűgöző épületeivel, majd bementünk a városba nézelődni. Mire hazaértünk várt minket a vacsora. Az étkezés során próbáltak engem is bevonni a társalgásba, és többnyire egész jól helytálltam.

Kedden egy botanikuskertbe látogattunk el. Nem voltunk tanárhoz kötve, a többi gyerekkel csoportokba verődve jártuk végig a hatalmas területet. A színes virágok mellett voltak különféle játszóterek, szobrok és kirakatok. Délután Michelle-lel kutyát sétáltattunk és beszélgettünk, amennyire a nyelv engedte.

Szerdán egy másik városba, Bielefeldbe utaztunk. Meglátogattuk a helyi várat, majd bementünk a városba vásárolni. Itt is szabad kezet kaptunk, kisebb csapatokban jártuk végig a boltokat. Kedvenc helyem a Starbucks volt.

Csütörtökön megnéztük a világ egyik legnagyobb számítógépes múzeumát. Végigkövethettük a gépek és robotok fejlődését az őskortól napjainkig. A felső emeleten interaktív rész fogadott minket: integető robotmacskákat programozhattunk, élethű robotnővel beszélgethettünk németül és angolul, valamint készíthettünk egy képet magunkról a rajzolórobot segítségével. Németországi utunk utolsó állomása a minigolfozás volt. Megfelelő befejezése ennek az izgalmas hétnek.

Pénteken hajnalban keltünk és indultunk a vasútállomásra. Hosszas búcsúzkodás után indultunk útnak. Nagyon hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a felejthetetlen útnak és alig várom, hogy tavasszal viszont láthassam Michelle-t. Rövid, de élménydús hét volt ez, amit azt hiszem, sosem fogok elfelejteni.

Kis Eszter 7.c

Képek a galériába

Bejelentkezés

Oldalainkat 196 vendég és 0 tag böngészi